A vállalkozók és az üzleti szféra, valamint a nyelvhasználat viszonya adta a központi témáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Jogsegélyszolgálat közös podcastjának. A felvétel két vendége Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora, valamint Hodossy Katalin, aki jogi diplomával rendelkező gyakorló vállalkozó. A meghívottak többek között azt a témát feszegették, milyen nyelvhasználati szabályok vonatkoznak a vállalkozásokra és milyen gyakorlati problémákkal szembesül az, aki érvényesíteni akarja a többnyelvűséget az üzleti környezetben. Az egyik alapvető probléma a szakterminológia, többek között az adófizetés és céges információk terén – sok vállalkozó nem tudja és nem is tartja célszerűnek a magyar kifejezések használatát a szlovák kifejezésekkel szemben (mint az IČO, DIČ, DPH). Kötelező kétnyelvűség vonatkozna viszont -elméletben – a 15 százalékos nyelvi küszöböt meghaladó régiókban az egészség, biztonság illetve vagyon veszélyére vonatkozó feliratokra, mint például a maszkviselési kötelezettség, miközben a legtöbb esetben ezeket a rendelkezéseket figyelmen kívül hagyják.
A podcast vendégei egyetértettek abban, hogy a vállalkozói szektort a profit mozgatja, miközben példamutató erővel bírhatnak az aktivisták követelései, vagy éppen a multinacionális vállalatok hozzáállása és kétnyelvűségi gyakorlata. Kényszerítő erő híján gyakran kap helyet az óvatosság – aki csak szlovákul teszi elérhetővé az információkat, az biztosan nem ront el semmit. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy minisztériumi oldalakról is elérhetőek kétnyelvű igazolások és űrlapok, viszont jogi ereje a szlovák szövegváltozatnak van.
A vállalkozói nyelvhasználat kapcsán akadt példa olyan esetekre, mikor a cégek szigorúan, akár írásban is szabályozták az alkalmazottak nyelvhasználatát. A törvény lehetővé teszi a céges kommunikáció nyelvének meghatározását, de a tiltást nem lehet kiterjeszteni a magánbeszélgetésekre és végképp nem a kliensekkel való kommunikációra (mint történt az egy somorjai, pár éve nagy vihart kavaró esetben). A diszkriminatív utasítások bizonyítása viszont problémás, ha valaki hasonló helyzetbe kerül alkalmazottként, legfeljebb tanúkra, hangfelvételekre, teljesen hivatalos dokumentumokra hagyatkozhat. Az alkalmazottak nyelvhasználatát hasonló esetekben gyakran rögzíti a munkaszerződés, ha valaki bizonytalan abban, mit ír alá, az önkormányzatnál, jogászoknál is bizalommal érdeklődhet, nyelvhasználatot érintő kérdésekben a Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálatnál is segítséget nyújtanak. A podcast során szóba kerül a vállalkozói kétnyelvűség alkalmazása az érintettek szemszögéből – a gyakorlatban több, magát kétnyelvűnek mondó vállalkozás csak szóban, kérésre kommunikál magyarul. A magyar nyelvhasználat elterjedését az önkormányzat is ösztönözheti.
A szlovákiai vizuális kétnyelvűséget szabályozó rendelkezések több ponton is homályosak. A haszonjellegű tevékenységet reklámozó óriásplakátok elvben nem jelenhetnek meg egynyelvű, magyar szöveggel, nehezen szabályozható területnek, szürke zónának számít a weboldalak és az online marketing világa, különösen ha egy szlovákiai közegben külföldi közönség számára kínálnak eladásra különféle termékeket.
Szlovákiai magyar vállalkozóként fontos tudatosítani, hogy a tudatos kétnyelvűség társadalmi felelősségvállalást is jelent, nem kell félni a segítségkéréstől és célzott kutatások tovább javíthatnának a kétnyelvűség elterjesztésére alkalmazott módszerek hatékonyságán – hívta fel rá a figyelmet Hodossy Katalin.
